20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata
A magyar gépjármű tulajdonosok elégedettek a kapott kgfb és casco biztosítási szolgáltatásokkal - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel háromnegyede (73%) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A megkérdezettek 71 százalékának saját, 8 százalékának céges autója, míg 6 százalékuk mind céges, mind saját autót is használ, 2 százalékuk csak vállalati autót hajt. (A megkérdezettek 26 százalékánál ugyanakkor nincs a családban autó.)
Az immár rendszeres MABISZ-felmérésben komoly mértékben, a tavalyi 50,3 százalékról 67,3 százalékra emelkedett a kgfb-biztosítójuk szolgáltatásaival teljes mértékben elégedett ügyfelek száma. Természetesen esetükben az elégedettség vélhetően a kedvező díjak mellett a szerződéskötési eljárás rugalmasságára, illetve egyéb adminisztrációs könnyebbségre vonatkozik, hiszen a kgfb-szerződések sajátja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő balesetet szenvedett autós, nem a biztosítóval szerződött ügyfél.
Épp ezért lehet fontosabb a kutatás azon eredménye, amit a MABISZ kérésére a kárt szenvedett autótulajdonosok körében végzett a Századvég. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt teljesen vagy inkább elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.
A kárt szenvedett autótulajdonosok 40 százalékának számla alapján, 38 százalékának pedig egyezségi kárrendezés alapján fizetett a biztosító. Gazdasági totálkárt – amikor a roncsérték és a kárrendezés költsége meghaladja a baleset idején kimutatható forgalmi értéket – a bajba jutott ügyfelek 13 százaléka esetében mondott ki a biztosító.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi alapján döntik el az autósok, hogy a bajba jutott autójuk javításakor a számla alapján történő javítást, vagy az egyezségi kárrendezést választanák. Nos, egyértelműnek látszik, hogy a kárérték emelkedésével az autósok egyre inkább ragaszkodnának a szervizek által kiállított számla alapján történő javításhoz – 73 százalékuk nagyobb kár esetén fontosnak látja, hogy papíron kimutatható legyen az összes költség –, míg a kisebb károk esetében inkább hajlanak arra, hogy a biztosító a kárszemle alapján megállapított, esetleg alkuban kialakított összeget fizesse ki. Itt vélhetően visszaköszön az a gondolkodás, amely szerint az autótulajdonos a kisebb, a gépjármű használhatóságában, biztonságában változást nem okozó, ám gyakran előforduló károkkal – például a meghúzott lökhárító, „rányitásos lemezsérülés”, stb. – huzamosabb ideig együtt tud élni, anélkül, hogy folyamatosan tíz- és százezrekbe kerülő munkát adna a szervizeknek. Ilyen esetben persze, a nem az autóra költött kártérítés csökkenti a gépjármű piaci értékét, ám ezt a kockázatot az ügyfélnek és nem a kártérítési összeget kifizető, ekképp a javítás költségeit megtérítő biztosítónak kell felvállalnia. „A biztosítók álláspontja az, hogy a kárt térítik meg, nem a javíttatást. Ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának, ez pedig nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek” – mondja Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. A szakember ugyanakkor fontosnak nevezte annak közlését is, hogy azokban az esetekben sincs kizárva a teljes kár megtérítésétől az az ügyfél, ha induláskor egyezségi megállapodást kötött a biztosítóval, ám később kiderül, hogy mindenképp javítás szükséges – a biztosító ilyen esetben a szervizszámla által igazolt és a ténylegesen kifizetett kártérítés közötti összeget a legtöbb esetben megtéríti az autósnak.
A komolyabb károk esetén a számlás-szervizes megoldást a biztonság érdekében választják inkább az autósok – erre lehet következtetni a felmérés azon kérdésére adott válaszból, amely szerint a gépjármű szervizelésekor a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb szempont – 80 százalékos súly mellett –, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön. Az ügyfelek fontosnak tartják, hogy olyan szervizt válasszanak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy eredeti alkatrészt építenek be a járműbe, s hasonló mértékű (28%) azon válaszok aránya, ahol a gyors szervizelést tartják a előnynek. A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százaléka számára fontos, hogy számlát kapjon a javításról – holott anélkül a garanciális/jótállási jogérvényesítés is akadályokba ütközhet. s ugyancsak beszédes, hogy az autótulajdonosok csak 14 százalékának fontos, hogy márkaszervizben javítsák az autót.
Forrás: www.vg.hu
Ezek lehetnek egy utazás nem várt hátulütői
Egy nem várt esemény könnyen akár milliós plusz költséget is jelenthet a pihenni vágyóknak. Ezért az utazási irodák is javasolják biztosítás megkötését elutazás előtt. A problémák ritkán adódnak szervezési hiányosságokból, mint inkább egy nem várt betegség vagy baleset okán.
Egyre többen kötnek biztosítást külföldre utazás előtt, felkészülve a váratlan helyzetekre. A statisztikák szerint azonban még mindig többen kötnek baleset- és poggyászbiztosítást külföldi, mint belföldi út előtt.
Egy utazás során a leggyakrabban előforduló események, a kisebb-nagyobb megbetegedések és balesetek, amely miatt az utasok orvosi vagy egészségügyi ellátásra szorulnak. Ezek teszik ki a káresetek 60-70 százalékát. Kisebb számban fordulnak elő a poggyásszal kapcsolatos károk, ezek többsége rablás, gépjármű vagy szállodai szoba feltörés. Ritkán szól a poggyász eltűnéséről vagy meg nem érkezéséről.
Az utas-, poggyász- és balesetbiztosítás mellett újdonságnak számít a felelősség- és jogvédelmi biztosítás, melyet az utasbiztosítás kiegészítőjeként kérhetünk. Tartalmazza a külföldi ügyvédi költségeket és az esetleges óvadékdíjat is.
Nem minden számlát tudunk itthon érvényesíteni
Hegyes Enikő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kiemelte, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártya nem jó minden esetben. Tévesen terjed ez a hír. Csupán az orvosilag szükséges ellátásokra nyújt fedezetet az EGT területén, átmeneti tartózkodás idején és csak az államilag finanszírozott szolgáltatóknál. Magán szolgáltatók esetében a kártya nem ér semmit – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legtöbb uniós országban létezik önrész. Erre szintén nem nyújt fedezetet a kártya, ezért érdemes mellé kiegészítő biztosítást kötni.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatáról azt is megjegyezte, hogy minden esetben a külföldi szolgáltató orvosa az, aki eldönti, milyen fajta ellátást ítél szükségesnek. Ha az ügyfél ezen felül szeretne bármilyen szolgáltatást igénybe venni, fizetni kell érte. Ezek a számlák utólag, Magyarországról már nem vitathatóak.
Amikor nem lehet reklamálni
Meglehetősen közkedveltek mostanában a fapados légitársaságok által kínált olcsó repülőjegyek. Dr. Horváth György, a Budapesti Békéltető Testület elnökhelyettese felhívta arra figyelmet, hogy még ezek a légitársaságok is kínálnak útlemondás-biztosítást. Az emberek többsége azonban az olcsón megvásárolt repülőjegy mellett nem költ kiegészítő szolgáltatásra. Pedig egy távolabbi úti célnál érdemes lenne erre is odafigyelni – mondta.
Megjegyezte, hogy rendszerint a szerződés feltételeit sem olvassuk végig, az emberek többsége automatikusan ikszeli a papíron az elolvasta és elfogadta rubrikát. Pedig az aláírás után már nem lehetséges a reklamáció.
Hogyan válasszunk megfelelő biztosítást?
Mindig azt kell nézni hova utazunk, milyen céllal, mennyi ideig tartózkodunk ott és milyen értékű csomagot viszünk magunkkal. Ehhez válasszunk magunknak biztosítást a rendelkezésre álló hatalmas kínálatból – mondta Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a műsorban.
Hozzátette, hogy a szabályzat áttanulmányozását követően minden ügyfél pontosan tisztában lesz azzal, hogy mik a feltételei annak, hogy a biztosító teljes körűen átvállalja a kockázatot. Az egyik ilyen feltétel például az, hogy minden, a biztosítás tárgyát képező eseményről a biztosítót értesíteni kell.
Erre általában egy éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű ügyfélszolgálat áll az utazók rendelkezésére, a hívás költségeit pedig visszatérítik. A bejelentést követően a biztosító intézkedik – emelte ki.
Horváth György szerint érdemes nem a legolcsóbb biztosítást választani, a középkategóriásokkal már szinte mindenki jól jár.
Mennyit ér a csomagunk?
Akinek nem érkezik meg vagy a repülőtéren tűnik el a poggyásza, a lost and found pultnál kell jegyzőkönyvet felvetetnie. Minden káreseményről érdemes jegyzőkönyvet felvetetni – figyelmeztetett a szakember.
Elsődlegesen a légitársaság felel a csomagért, amelynek eltűnéséért 1100 eurónak megfelelő összeget térítenek az EU-ban. Ez természetesen függ a bejelentett kártól is. Az EU-n kívül pedig 20 dollár/kilót fizetnek ki. Ez az összeg felett pedig még az utasbiztosítási fedezet is belép – mondta. Amennyiben a légitársaság nem térítette meg a teljes kárt, az utasbiztosítási fedezet további összegeket fizet ki.
Forrás: www.hirado.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket
Ha a javítási költségek meghaladják a pótlás költségeit, a biztosítók totálkárossá nyilvánítják a gépjárművet - jelentette ki Hangyási István, a Mabisz Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.
Hangyási elmondta, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) arra nyújt fedezetet, hogy a balesetben vétlenül károsult gépkocsit a baleset előtti állapotúra állítsák helyre, amennyiben a javítás még gazdaságosnak tekinthető. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, mint amennyiből hasonló korú és felszereltségű használt autó megvásárolható, kimondják a gazdasági totálkárt.
Hangyási István elmondta, a biztosítók álláspontja az, hogy a káresemény bekövetkeztekor a kárt térítik meg, nem a javíttatást, ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának. Hozzátette, hogy az utóbbi nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Más árat kap a biztosító a szervizben
Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.
A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)
Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.
Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.
A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.
Nem a károsult fizet
Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.
A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.
Túlszámlázás?
A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)
Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.
Pénztárgép – megoldás?
A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.
A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.
Forrás: www.vg.hu
Az Allianz biztosítja az Flirt motorvonatokat
Az eredetileg becsült 383,8 millió forint helyett 449,6 millió forintért az Allianz Hungária biztosíthatja a 15 darab új Flirt motorvonatot, a felhívásra másik két biztosító is tett ajánlatot.
Az eredményt az ajánlatkérő MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A biztosítás 4 évre szól és minden vagyoni kockázatra kiterjed. A biztosítási érték - vagyis a 15 vonat értéke - 27,3 milliárd forint.
A szerződést a MÁV-START május 18-án kötötte meg az Allianz-zal. Ajánlatot tett még a Generali Biztosító és az UNION Vienna Insurance Group Biztosító is.
Forrás: www.napi.hu
Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás
Sok szülő nyári táborba küldi a gyerekét, akik ott olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyekkel a hétköznapokban nem is találkoznak. Ugyan minden szülő elmondja a gyereknek, hogy vigyázzon magára, azonban balesetek még így is történhetnek. Ilyenkor a szülőnek nagy segítség lehet, ha korábban kötött biztosítást, így legalább a baleset miatt felmerülő költségeket kifizetik helyettük.
Nyáron sokan táborokba küldik a gyerekeket, mivel itt vigyáznak rájuk, ráadásul akár fejleszthetik is egyes készségeiket egy kézműves- vagy sporttáborban. A szülők persze mindig mondják a gyereknek, hogy vigyázzon magára, a megszokottól eltérő aktivitás viszont gyakrabban vezet balesetekhez, mint a hétköznapokban. Ilyenkor a szülőnek gyakran el kell utaznia a gyerekért, és akár az orvosi költségeket is fizetni kell, ezt azonban akár a biztosítónk is állhatja.
Ilyenkor már nem véd az állami biztosítás?
A magyar tanulókra az állam idén is köt biztosítást, amely a köznevelésben résztvevő 3-18 év közöttieknek jár, a nyári szünet ideje alatt is. Ez azonban nem ad átfogó védelmet, ráadásul az összegek sem túl magasak:
Csonttörés esetén 3 ezer forint jár,
Baleseti rokkantságnál a rokkantság fokától függően 3-300 ezer forint,
Baleseti halál esetén pedig 200 ezer forint.
A csonttörésen kívül azonban számos olyan eset létezik, ami nem feltétlenül súlyos, mégis költséges, ezekre is fontos lenne biztosítást kötni, erről viszont már jellemzően nekünk kell gondoskodni, vagyis ezek ellen nem véd az állami biztosítás. Persze nincs veszve minden, számos módszerrel bevédhetjük a gyereket.
Általános balesetbiztosítás
Az egyik gyakori módszer, hogy egész évre szóló általános balesetbiztosítást kötünk, amely egész évben védelmet nyújt. Ezek jellemzően sokkal több fedezet esetén nyújtanak védelmet, mint az állami biztosítás, ráadásul jelentősen nagyobb összegre szólnak:
- Rokkantság vagy halál esetén akár 3-5 millió forintot is adnak a biztosítók.
- Fedezetet adnak műtétek esetén és kórházi napi térítést is nyújtanak.
- Kullancscsípés miatt kialakuló betegségnél is fizethet és állatharapásnál is kaphatunk pénzt a biztosítótól.
- Az elmaradt tanulmányok pótlását is segítheti.
- Napégés esetén is fizethet.
- Emellett 24 órás telefonos orvosi assistance szolgáltatás is járhat, sőt, akár második orvosi véleményt is kaphatunk a biztosítón keresztül.
A gyerekek balesetbiztosításait csomagokból válogathatjuk össze, eszerint alakul a védelem kiterjedtsége és a biztosítási összeg. Minél több elemet szeretnénk a csomagba tenni, annál magasabb összegre számíthatunk, igaz, ezért cserébe magasabb díjat is kell fizetni.
A biztosítási díjból viszont sokat faraghatunk, ha nem csak a saját gyerekeinkre kötjük meg (egyéni biztosítás), hanem csoportos biztosítást kötünk. Ezt akár a szülők is megszervezhetik az iskolai osztályban vagy a gyerek sportegyesületénél, sőt, akár az iskola igazgatója is kezdeményezheti ezt, persze minden esetben szükség van a szülői jóváhagyásra.
Olcsóbban is kijöhet a teljes védelem
Az általános biztosítások mellett köthetünk rendezvény biztosítást (van olyan biztosító, ahol ez az általános balesetbiztosítási termék rövidebb futamidőre megkötve), ami a tábor idejére szól, így sokkal olcsóbb lehet.
Az általános balesetbiztosításhoz hasonlóan ezt is meg lehet kötni csoportosan, ennek köszönhetően pedig olcsóbb lesz díjunk. Ezt akár a táborszervező is megteheti, így a kötvények eleve hozzájuk kerülnek, és baleset esetén rögtön intézhetik a kártérítést.
Jó, ha a szülőt is biztosítják
Ha az egyik szülőnek van életbiztosítása, akkor nincs kizárva, hogy emellé köthető olyan kiegészítő biztosítás, amely a gyerekek védelmét garantálja. Ez viszont nem köthető meg a csak egy adott rövid időszakra, legalább egy éves díjat ki kell fizetni (a többi kiegészítőhöz hasonlóan a biztosítási évforduló előtt lemondható) és persze a védelem is teljes évre vonatkozik.
Lakásbiztosítással is bevédhetjük a gyereket
Lakásbiztosítás kötésekor jellemzően többféle kiegészítőt is választanak az ingatlan védelmére. A modern termékek azonban ennél többet tudnak, már akár kiegészítő életbiztosítást vagy gyermekbiztosítást is választhatunk az otthonunk védelme mellé. Ez utóbbival a gyermekünk egész éves biztosításáról gondoskodhatunk.
Extrém sportok ellen nem véd
Hiába kötjük meg a fent felsorolt biztosításokat, ennek ellenére, ha valamilyen extrém sportot szerte űzni a gyermek, az alap védelmek ezekre a balesetekre nem nyújtanak védelmet. A törvények egyébként meghatározzák, hogy mi számít extrém sportnak, az ezekből adódó balesteket az állami biztosítás nem, vagy csak részben finanszírozza.
Mi számít extrém sportnak a jogszabály szerint?
- Vízisízés
- Jet-ski
- Vadvízi evezés
- Hegy- és sziklamászás az V. foktól
- Magashegyi expedíció
- Bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping)
- Falmászás
- Roncsautó (auto-crash) sport, rally
- Hőlégballonozás
- Félkezes és nyílttengeri vitorlázás
- Sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés
Az általunk megkérdezett biztosítók eltérő megoldásokat kínálnak az extrém sportok esetén szükséges védelemre:
- A Generalinak van kifejezetten extrém sportra fedezetet nyújtó biztosítása. Ennek érdekessége, hogy nemcsak gyermekekre, hanem felnőttekre is megköthető, akár csoportos konstrukcióban is.
- Az NN biztosítása is fedezetet nyújthat extrém sportok űzésekor, ebben az esetben a biztosítás kötésekor meg kell jelölni, milyen sportot fog űzni a gyermek. A Generalihoz hasonlóan az NN terméke is megköthető felnőttek számára is.
- Az Union egy adott biztosítását kínálja ilyen esetekre, amely az extrém sportok űzésekor is védelmet biztosít.
- A Signal Iduna kifejezetten extrém sportolóknak nyújtott termékeket kínál.
- Az Aegonnál az alap biztosítások erre nem nyújtanak fedezetet, a biztosító szerint a speciális kockázatokra érdemes felkutatni az ezekre is fedezetet adó speciális biztosításokat.
- A Groupama a magasabb szintű csomagjait ajánlja a kicsit nagyobb baleseti kockázatú sportoknál, viszont a törvény által extrém sportnak titulált esetekben ők is külön biztosítást ajánlanak erre.
Külföldre is kell biztosítás?
Ha külföldre készülünk, akkor az európai egészségbiztosítási kártya (kék kártya) mellett az utasbiztosításról sem érdemes megfeledkezni. Ilyenkor ugyanis a kék kártya csak korlátozott védelmet nyújt, vagyis a felmerülő költségekre mindenképp érdemes saját magunknak megkötni a biztosítást, vagy esetleg az utazásszervezőnél csoportos biztosítást kötni.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Fontos tudnivaló a lakások biztonságáról
Az elektromos hálózat felújítására hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége Ipari-Technikai Bizottságának elnöke. Rádóczi László hozzátette, sokszor az elavult hálózat miatt keletkezik elektromos tűz a lakásban.
A biztosítás az előre nem látható, hirtelen eseményekre nyújt fedezetet – mondta el a MABISZ Ipari-Technikai Bizottságának elnöke. Rádóczi László hozzátette, ezek megelőzése érdekében ugyan sokat tehetünk, ha például karbantartjuk a vezetékeket, berendezéseket, mégis előfordulhat, hogy bekövetkezik a baj.
„A biztosítás a kockázatkezelés egyik, nagyon fontos eleme, de önmagában nem elég.”
Az ritkán, jellemzően akkor fordul elő, hogy a biztosító kár esetén nem fizet, ha súlyos gondatlanságot állapít meg – hangsúlyozta Rádóczi László.
„Ha tudatosan nincsenek betartva előírások, tudatosan szegnek meg üzemeltetési szabályokat. Ezeket a biztosítók a feltételeikben szabályozzák, de ezek nagyon ritkán fordulnak elő. A tűzbiztosítás szinte minden biztosítónál megtalálható és vannak kiegészítő megoldások is.”
A MABISZ Ipari-Technikai Bizottságának elnöke elmondta, a biztosítók kategorizálták a károkat, ennek alapján három fő okuk létezik: az elektromos hálózat, a készülék és az ember. Rádóczi László hozzátette, a hálózatot érdemes karbantartani, felújítani, az épületek korszerűsítésekor ez el szokott maradni.
„A technika fejlődésével nagy teljesítményű gépeket sokat használunk, amit a régi hálózat nem bír el. Összhangba kell ezeket hozni, alkalmassá kell tenni a hálózatot. Jó készülékeket használjunk, amelyeket ne hagyjunk felügyelet nélkül!”
Forrás: www.inforadio.hu
Mennyi a casco egy új autóra?
Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autótípusainak casco biztosítási díjai – ezt számolta ki a Genertel legújabb elemzésében. Casco biztosítást megéri kötni idősebb járművekre is. A 2 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 61 000 Ft, ám 12 évesen ez az összeg akár már 34 000 Ft körüli éves összegre is csökkenhet.
2017. első hónapjaiban száz eladott hazai használt autóból 14 Opel, további 10-10 pedig a Suzuki és a Volkswagen márkát viseli. Ezt a három márkát a Ford (8 százalék) és a Renault (6 százalék) követi. Összességében ez az öt márka biztosítja a teljes hazai használtautó-forgalom közel felét. Ezen legnépszerűbb modellek casco díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 2, 5 és 12 évesen? Két éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift 1,2 benzines kerül a legkevesebbe –évente már 58 573 Ft-ért elérhető – a casco biztosítása. Idősebb autóknál, teljes körű casco esetében jelentős változás figyelhető meg az árban; 5 vagy 10 éven felüli gépkocsinál akár több tízezer forinttal is kevesebbet fizetünk évente, mint egy alig néhány éves autónál.
„Érdemes megnézni a casco ajánlatokat akkor is, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert egyes típusok esetén olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Csikós Dániel, a Genertel értékesítési igazgatója. A szakértő hozzátette; idősebb autóknál jelentős hozzáadott értékkel bírnak a csupán kis éves díjjal rendelkező kiegészítő biztosítások. Ilyen lehet a mobilitást garantáló assistance szolgáltatás, mely átvállalja az ügyféltől a helyi javíttatást vagy elszállítást, a letárolás gondját és költségét. Az új autók piacának márkasorrendje a következő volt ugyanebben az időszakban a Datahouse adatai alapján: Suzuki (11,65 százalék), Ford (10,7 százalék), Skoda (9,39 százalék), Opel (9 százalék) és Toyota (7,93 százalék). A koncentráció mértéke ezen a piacon is hasonló: öt márka adja a piac forgalmának majdnem felét. A legnépszerűbb új autó típusok esetén a példaként vett ügyfél esetében az elérhető éves casco biztosítások nagyjából 58 ezer –103 ezer Ft között vannak, ezek közül a legmagasabb díjjal a Skoda Octavia típus rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig a Suzuki Swift.
A Genertel korábbi lekérdezéséből az is kiderült hogy a válaszadó autósok döntő többségének – közel 90 százalékuknak! – fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: közülük 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. Csupán 12 százalékuk vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú casco biztosítást érdemes megkötni; nem meglepően, a válaszadók 78 százaléka válaszolta azt, hogy kizárólag teljes körű biztonságot nyújtó cascot, csupán 12 százalék szerint lenne elégséges csak töréskárra, míg 10 százalék szerint csupán lopáskárra biztosítást kötni. Nem adott meglepetésre okot az sem, hogy a Genertel felmérésben megkérdezettek közül a válaszadók 40 százaléka bármilyen korú, 33 százalék pedig 5-8 éves autóra is kötne casco biztosítást és csak 19 százalék szerint lenne bőven elég új autók esetében erre pénzt szánni.
Forrás: www.vg.hu
Forrás: Casco biztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja a biztosítók casco ajánlatait. Casco biztosítás kalkulátor >>
Íme az új 12 pont: erre kell figyelni nyaraláskor idén
Egyre több online utazási, üdülési ajánlattal találkozhatunk az interneten és az utazási irodák kirakataiban is több akciós hirdetés kelti fel a figyelmünket, hiszen indul a nyaralási szezon. A Budapesti Békéltető Testület 12 pontban szedte össze, mire kell figyelnie az utazóknak.
- Az utazási szerződést írásban - papíron vagy elektronikus dokumentumban - kell megkötni, és a módosítása is csak ilyen formában történhet.
- Ha az utazás során igénybe vett szállásszolgáltatással kapcsolatban van kifogása, akkor terjesszen elő minőségi kifogást az utaskísérőnél, ha nincsen ilyen személy, akkor a helyszíni szolgáltatónál. Amennyiben ez sem orvosolja a panaszt, úgy közvetlenül azt az utazásszervezőt kell értesíteni, akivel megkötötte a szerződést, a közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó a felelős. Minőségi kifogással élhetnek például az utazási szolgáltatás bármilyen jellegű hibája miatt, így különösen a szoba komfortfokozatával, a programokkal, a rossz minőségű ételkínálattal, a takarítással, a wellness szolgáltatás hiányosságaival és az akadálymentességre vonatkozó megtévesztő nyilatkozattal összefüggésben. A hiányosságokat fényképekkel és egyéb okirati bizonyítékokkal kell dokumentálni.
- Az utazók ne törődjenek bele és ne hagyják magukat, ha "időhiány" vagy épp "elfoglaltság" miatt figyelembe sem veszik a személyesen (például az adott szálláson, szállodában, utazási szerződés esetén pedig az utazási irodában) közölt szóbeli panaszukat. A magyar vállalkozásoknak ugyanis törvényben előírt kötelezettségük a panaszt azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni. Ha nem elégedettek a személyesen közölt, szóbeli panaszra kapott válasszal vagy azt nem tudja a vállalkozás ott helyben kivizsgálni, akkor ragaszkodjanak a jegyzőkönyv felvételéhez. A vállalkozás ezt kérés nélkül köteles kitölteni és annak egy másolati példányát átadni a fogyasztó részére. Amennyiben a vállalkozás még a kérés ellenére sem vesz fel jegyzőkönyvet a szóban elmondott panaszról, és azt nem adja át vagy - telefonon közölt szóbeli panasz esetén - nem küldi meg később postai úton azt a fogyasztónak, vagy harminc napon belül írásban nem ad érdemi választ a megtett panaszra, a fogyasztók e tényt az illetékes járási hivatal, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé jelezzék!
- Az online megrendelt utazásoknál a fogyasztók minden esetben őrizzék meg a megrendelésről szóló elektronikus levelezést, továbbá az utazási iroda vagy a szálláshely szolgáltatással foglalkozó vállalkozás reklámját, egyéb írásos tájékoztatásait az utazás részletes feltételeivel kapcsolatban!
- Online megrendelt repülőjegyeknél fontos annak ellenőrzése, hogy az utasfelvétel ténylegesen megtörtént-e, kinek a nevére szól, a név pontosan került-e rögzítésre és a beszállókártyát inkább nyomtassák ki a fogyasztók, mert előfordulhat, hogy a reptéren történő, helyszíni becsekkolásért a légitársaság már külön pótdíjat számít fel. Ellenőrizzék, hogy az utazáshoz igényelt poggyász-szolgáltatást is megrendelték.
- Mielőtt az adott légifuvarozóval megkötnék a szerződést az utasok, figyelmesen olvassák el a légitársaság weboldalán elérhető általános szerződési feltételeket. Ebből ugyanis konkrét információt kapnak az utazás pontos részleteiről, a kézipoggyász, illetve bőrönd méreteiről, az indulást megelőzően teljesítendő kötelezettségeikről, az esetleges átfoglalási, időpont-módosítási, névváltoztatási- vagy névátírási lehetőségekről, és azok költségeiről.
- Európai uniós utazásoknál, légijárat törlése vagy három órát meghaladó késése esetén a fogyasztókat kártalanítási jog illeti meg az adott légifuvarozóval szemben (bizonyos kivételekkel), éljenek ezzel a jogukkal.
- Megrendeléseiket annak fényében tegyék meg a fogyasztók, hogy az online vásárolt repülőjegyek, szállások és egyéb utazási szolgáltatások esetén nem illeti meg őket a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog.
- Ha a fogyasztók a szállást kupon vagy bónusz vásárlásával veszik igénybe, akkor mindig tájékozódjanak arról, hogy kivel kötnek szerződést és arról a vállalkozásról is, akinek a szolgáltatására beváltható a kupon.
- Az utazási szerződés hibás teljesítése esetén az utazásszervező a felelős, a fogyasztók az igényüket pedig mind az utazásszervezőnél, mind pedig az utazásközvetítőnél is bejelenthetik! Az utazási szerződés aláírása előtt alaposan tájékozódjanak az elállás lehetőségeiről és annak jogkövetkezményeiről!.
- Az utazás során minden esetben érdemes az utasoknak utas- és poggyászbiztosítást kötni, akár a rövidebb utakra is, mert így az esetlegesen felmerülő - nem a légitársaság felelősségi körébe tartozó - poggyászkárok és balesetek esetén a biztosító fedezheti a költségek megtérítését. Érdemes ún. sztornó biztosítást is kötni, mely esetén, ha bármilyen oknál fogva nem tud a fogyasztó elutazni, úgy a befizetett részvételi díj egészét vagy egy részét visszakaphatja.
- Vitás esetekben érdemes igénybe venni az ingyenes, békéltető testületeket. Az eljárás a fogyasztói jogérvényesítés hatékony módja, amelyben a vállalkozás köteles együttműködni a testületekkel. Tartsák szem előtt a fogyasztók, hogy a békéltető testületi eljárás előfeltétele annak igazolása: megkísérelték a vitát először közvetlenül a vállalkozással rendezni. A kérelemhez az erre vonatkozó bizonyítékot (például: panaszról felvett jegyzőkönyv másolata vagy épp a vállalkozásnak írt levél) és minden egyéb, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot mellékelni kell. Ez utóbbiak hiányában ugyanis a fogyasztók nagy valószínűséggel nem fogják tudni jogaikat hatékonyan érvényesíteni a békéltető testületi eljárásban
Forrás: www.penzcentrum.hu
Megéri utasbiztosítást kötni?
Sokan még mindig nem kötnek utasbiztosítást, mert úgy vélik, hogy drága, és egy rövid nyaraláson semmi baj nem történhet.
Ha pedig mégis beütne a baj, akkor sokan úgy gondolják, hogy elegendő lesz a bankkártyájukhoz csatolt utasbiztosítás és az európai betegbiztosítási kártya. A szakember szerint azonban mindenképpen van teendőnk utazás előtt - írja az InfoRádió.hu.
"Mindenkinek érdeklődnie kell utazás előtt a bankjánál, hogy az utasbiztosítás, amelyet a kártyájához kapott, milyen nagyságrendű limiteket tartalmaz. Ennek tükrében lehet ugyanis eldönteni, hogy például egy két hónapos amerikai körutazásra el lehet-e indulni vele, és hogy a betegség-, a baleset- vagy a poggyászkockázatot maximálisan téríti-e, ha bármi baj történne" - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének utasbiztosítási tagozatvezetője.
Majd hozzátette, hogy mivel az Európai Egészségbiztosítási Kártyának van egy-két hibája, érdemes mellé utasbiztosítást is kötni.
Egyrészt nem minden kórházban fogadják el: az országok többségében kizárólag az állami betegbiztosítókkal szerződött gyógyintézetek, illetve orvosok teszik meg. Másrészt minden országban csupán annyira a magyar állampolgárokra a mértéke, amennyire az adott állam biztosítottjára - sorolta Horváth Péter.
"Vannak olyan országok, ahol kórházi napi térítési díjat kell fizetni, vannak olyanok, ahol recept-hozzájárulási díjat vagy az első orvosi vizitet kell kifizetni. Van olyan ország, ahol a mentőszállításért hozzájárulást kell fizetni, és ha helikopteres mentésre van szükség, akkor azt sem lehet a kártya terhére igénybe venni" - részletezte a szakértő.
Horváth Péter hangsúlyozta, hogy nagyon sok olyan dolog van, ami pozitív oldala a kártyának, de csak abban az esetben, ha utasbiztosítással is kiegészítjük.
Forrás: www.hazipatika.com
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

