CLB

Agrárkamara: Április 15-ig jelenthetik be a gazdák a fagykárt

Április 15-ig igényelhetnek kárenyhítést a gazdák a téli fagy miatt; a fagykár bejelentésére a határidőt követően már nem lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A károsodás napját a gazdáknak a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (mkr) felületén kell bejelenteniük, azok a napok jöhetnek számításba, amelyeken mínusz 15 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hideget mértek a területen. Az mkr elektronikus felületén lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó a parcelláin rajzolással, illetve adatmegadással jelentse be a fagykárt.

Kárbejelentést az is tehet, aki még nem tagja a kárenyhítési rendszernek, önkéntes csatlakozását az áprilisban megnyíló egységes kérelem felületén kérheti majd.

Amennyiben a termelő idei hozamának legalább 50 százalékára biztosítással rendelkezik, a kárenyhítés mértéke hozamcsökkenés 80 százaléka, biztosítás hiányában annak 40 százaléka csak.

A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a növénybiztosítások május 31-ig folyamatosan köthetők, azok díjához idén is 4 milliárd forintos keretösszegű támogatás áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Biztosítás? Csak ha kötelező

A hazai cégek többsége csak akkor köt biztosítási szerződést, ha azt valamilyen jogszabály előírja számára. Ágazati szereplők ugyanakkor bizakodók, az elmúlt évekhez hasonlóan idén további növekedésre számítanak.

Ahogyan a november a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként vonult be a köztudatba, úgy a január a vállalati biztosítások felülvizsgálatának évfordulóját jelenti.

Hogy az év első hónapja vállalati biztosítás szempontjából ennyire fontossá vált, annak részben praktikussági okai vannak. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyeknek január 1-vel jár le a biztosításuk, első kézből és idejekorán tudhatják meg azokat a pénzügyi, irányítási, illetve adózási tudnivalókat, amelyeknek figyelembevételével képesek lehetnek megfelelően összeállítani a következő évi biztosításukat. Ezért a legtöbb cég rögtön az év elején köt biztosítási szerződést – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségének tagja. – Idén is vállalkozások egész sora ért a szerződésváltás, -hosszabbítás vagy éppen – új ügyfélként – a szerződéskötés fázisába. Bár a biztosítási szerződések száma évről évre növekszik – azaz egyre több vállalkozás biztosítja be magát, hogy nyugodtan működjön –, a kép mégsem rózsás.

A hazai biztosítási piac jelenleg a nyugat-európai szemlélet irányába halad, biztosítási kultúránk folyamatosan fejlődik – hangsúlyozza Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A nyugalom iránti vágy elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások körében figyelhető meg, ahol már a cégek több mint hetven százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ennek ellenére ez a szektor az, amelyik a legalacsonyabb szinten biztosított. Holott ez a kör a legsérülékenyebb, ha váratlan káresemény történik.

Nem luxus a biztosítás

Egy jó biztosítás mindenképpen a cég hasznára válik. A vállalkozások azonban – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag abban az esetben kötnek bármiféle biztosítást, ha azt semmilyen módon nem tudják elkerülni.

Ennek oka a biztosítási kultúra jelenlegi hiányosságaiban keresendő. Például abban, hogy a cégek körül hiányoznak az olyan szakemberek, akik biztosításokkal foglalkoznak – mutat rá Németh Péter.

Pedig erre nagy szükség lenne, egy hozzáértő szakértő ugyanis – legyen az külső vagy belső munkatárs – képes lehet a megfelelő biztosítási lehetőségek monitorozására, a biztosítási ügyek lebonyolítására. Az ilyen szakemberek megjelenése a hazai piacon azonban még várat magára.

A hazai vállalkozások körében ma a legelterjedtebb termék Németh szerint a kötelező felelősségbiztosítás. A termék alapvető feladata – ahogyan az a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján olvasható – biztosítani, hogy egy a cég vagy annak dolgozója által okozott kárt megtérítsenek annak függvényében, hogy azt az erre vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik-e. A felelősségbiztosítás ugyancsak fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a károkozóval szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A termék nagy előnye, hogy az egyaránt vonatkozhat a Magyarországon, illetve a külföldön okozott károkra is. A felelősségbiztosítások szolgáltatásai nagyon különbözőek lehetnek, ezért érdemes ismerni azok típusait (lásd keretes írásunkat). De ezek csak a kötelező terhet jelentik a vállalkozások számára, melléjük érdemes kiegészítő biztosításokat is választani.

Hasznos lehet, ha a cégek saját vagyontárgyaikat is biztosítják, hiszen azok épsége és megóvása mindennapi működésük feltétele.

Erre szolgál a vállalati vagyonbiztosítás. A szerződésben meghatározott biztosítási események rendszerint valamely kár bekövetkezését jelentik, amelyek a biztosított tárgyak értékcsökkenését eredményezik.

Vegyünk egy egyszerű fuvarozó vállalkozót, aki alig tudja kifizetni a kötelező biztosítását saját kamionjára. Ha a jármű egyszer összetörik, a kár vélhetően több millió forint lesz. Mivel a fuvarozónak nincs elég pénze, nem lesz képes megjavíttatni a kamiont, vagyis nem tud majd tovább dolgozni. Ha kötött volna vagyonbiztosítást, a járművet feltehetően meg lehetett volna javítani a kártérítésből, munkáját pedig némi pihenő után képes lett volna a korábbiakhoz hasonló színvonalon elvégezni.

A számok tükrében e téren sem drasztikusan rossz a helyzet: a UNION Biztosító tavaly novemberi felmérése szerint a Magyarországon fellelhető mintegy egymillió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás csupán 24 százalékának (276 ezer vállalkozásnak) nincs semmiféle vagyonbiztosítása. Ám akinek van, annak sem biztos, hogy az számára a legkedvezőbb konstrukció.

Félreértelmezett nyugalom

Póczik András szerint gyakori probléma, hogy a cégek legtöbbször nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem a tárgy bruttó összegére kötik meg biztosításaikat.

Ez a félreértelmezett nyugalom érzésével töltheti el a szerződő felet, azt a hatást keltve benne, hogy vagyontárgya békében és biztonságban van, holott ez egyáltalán nincs így. Egy bruttó értéken kötött biztosítással a vállalkozások egy káreset bekövetkeztekor csak jóval alacsonyabb kártérítésre lesznek jogosultak. Ezért a legtöbb biztosítócég ma már felhívja a figyelmet arra, hogy vagyontárgyaikat mindig új értéken biztosítsák a cégek.

A szakember szerint a kkv-k általános vagyoni alulbiztosítottságáért az a hibás szemlélet tehető felelőssé, amelynek lényege, hogy ha egy vállalkozás „rosszul” köti meg a biztosítását, legfeljebb kár esetén a biztosító nem fizet. Ez a sztereotípia sajnos nem csak a vállalkozói szektor gondolkodásmódját fertőzte meg, de sok magánszemély is hasonlóan gondolkodik.

A biztosítási alkuszok folyamatosan próbálnak ezen a szemléleten változtatni, de ez nem egyszerű, még a legjobbak számára is igazi kihívást jelent – fogalmaz Póczik, aki szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződések egyik nagy hiánya, hogy azoknak csak elenyésző része tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő cégeket, hanem különböző szolgáltatást végzőket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevételük, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetniük kell.

Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti – magyarázza a szakember.

A biztosítók tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodásakor fizetnek – például esztergagép törése esetén –, de bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.

Összességében a szakemberek abban egyetértenek: a hazai biztosítási piac nyugati szintre fejlődése nagyon lassú és hosszú növekedés eredménye lesz, amely folyamat már tart. A biztosítócégek ezért bizakodóak. Úgy vélik, ha a biztosítási díjak idén nem emelkednek jelentősen, és a gazdasági bővülés a következő néhány évben fennmarad, a biztosítást kötő kis- és középvállalkozások aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékot.

Hogy a gazdasági fellendülés mennyire lesz tartós, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tavalyi 2-3 százalékos nagyságrendű növekedést idén már a 3-5 százalékos tartományban szeretné tudni. S nagyon úgy tűnik, a biztosítási piaci tendenciák is bizakodásra adnak okot: egyelőre nem látni annak a jelét, hogy markánsan megváltozna a jelenlegi pozitív folyamat. Az alkuszcégek idén nem számítanak a biztosítási szerződések számának drasztikus megugrására, de az új ügyfelek tömeges megtorpanására sem.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Nevet váltanak az MKB Biztosítók

Az MKB Biztosítók pénteki közgyűlései arról határoztak, hogy az MKB Életbiztosító Zrt. neve Pannónia Életbiztosító Zrt.-re, az MKB Általános Biztosító Zrt. neve pedig Pannónia Általános Biztosító Zrt.-re változik - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett tájékoztatásban.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. közölte, hogy az érintett felek kezdeményezik az új nevek cégbírósági bejegyzését, a névváltás a cégbírósági bejegyzést követően válik hatályossá.

A CIG egyúttal felidézte, hogy a társaság 2017. január 1-jével az MKB Életbiztosító Zrt.-ben 98,97 százalékos, leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. pedig az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben 98,98 százalékos részesedést szerzett. A két biztosító CIG Pannóniába történő integrációs folyamatának egyik állomása a mostani névváltás.

Korábbi tájékoztatás szerint a CIG Pannónia Életbiztosító igazgatósága március 9-én döntött arról, hogy az MKB Életbiztosító Zrt. CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-be való beolvadását javasolja a társaság április 13-ra összehívott közgyűlésének. Az igazgatóság szükségesnek tartja azt is, hogy az MKB Általános Biztosító Zrt. leányvállalatába, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-be (Emabit) olvadjon.

Az igazgatóság egyebek mellett azzal indokolta a beolvadások szükségességét, hogy a hatékonyság növelése és a jövedelemtermelő képesség javulása akkor várható, ha a biztosítástechnikai rendszerek azonos platformra kerülnek, és a működés azonos jogi keretek között történik. A párhuzamos rendszerek fenntartása és a párhuzamos szervezeti formák működtetése szükségtelen és költséges.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A csütörtöki kereskedést 217 forinton zárta a papír, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 222, a legalacsonyabb 160 forint volt.

Forrás: www.vg.hu

Nem törődtek semmivel: elúszott a család teljes vagyona

A legtöbb lakásbiztosítást tavasszal kötik a magyarok, ennek oka, hogy a télen kialakult fagykárok ekkor derülnek ki, amelyek további megelőzése érdekében sok család dönt úgy, hogy inkább biztosítási védelemmel lép fel ellene. Sokat változtak azonban az elmúlt évben a termékek, ennek köszönhetően viszont az okosan kiválasztott biztosítással akár fele annyiért is lehet védelme az otthonunknak, mint korábban. Utánajártunk, hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a biztosítási összeget tényleg kifizesse nekünk a szolgáltató egy esetleges kár esetén, extrém esetben ugyanis nemcsak otthon nélkül maradhatunk, hanem még biztosító sem fizet annyit, amiből új lakásunk lehet.

Tavasszal sokan szembesülnek azzal, hogy a nyaralóban elfagyott a kerti csap, vagy a tavaszi nagytakarításkor derül ki, hogy apró repedések jelentek meg a házon. Emiatt talán nem véletlen, hogy ez az az évszak, amikor a legtöbben kötnek lakásbiztosítást is. Ugyan elsőre egyszerűnek tűnhet a termék, azonban kicsit jobban beleásva magunkat, kiderül, hogy nem is olyan könnyű kiválasztani a megfelelő biztosítást.

Melyik a legolcsóbb?

Mint minden másban, sokan itt is az ár alapján döntenek, minél olcsóbb, annál jobb alapon. Ez viszont nem feltétlenül jó ötlet, mivel a legolcsóbb biztosítások nem nyújtanak védelmet minden tipikus káresetnél. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja néhány tényező:

• Nem feltétlenül tudjuk akkora értékre megkötni a biztosítást, mint szeretnénk.
• A szolgáltatók csomagokat kínálnak, amelyek összehasonlítása nehéz, szinte lehetetlen.
• Az egyes fedezetek biztosítási összege eltér.

Ennek ellenére érdemes megnézni, hogy melyik biztosító mekkora éves díjért cserébe nyújt nekünk olyan lakásbiztosítást, amely a gyakori károk esetére védelmet nyújt nekünk. Három számítást mutatunk be (ezek részleteit a keretes írásunkban találod), egy Budapest belvárosában található lakásra, egy panellakásra és egy családi házra kértünk kalkulációt a biztosítóktól.

Íme a díjszámítások alapjai, minden esetben éves díjjal és csoportos beszedéssel kalkuláltunk, a lakásokban két felnőtt és két gyermek él:

Belvárosi lakás:

65 négyzetméteres, 90 éves, tégla építésű, cseréptetős házban elhelyezkedő lakás. Az ingatlan értéke 30 millió forint, az ingóságokra 5 millió forintos a fedezet.

Panellakás:

40 éves, 10 emeletes panelházban. Az ingatlan értéke 20 millió forint, az ingóságot 3 millió forintra biztosítjuk.

Vidéki ház:

100 négyzetméteres, 10 éves családi ház, cseréptetővel, 5 ezer főnél kisebb településen. Az ingatlan értéke 15 millió forint, az ingóságot 2 millió forintra biztosítjuk.

Az általunk kért kalkuláció alapján a legolcsóbb az Union terméke, amely 27 ezer forintos éves díj mellett köthető meg. A panellakásoknál is az Union viszi a prómet, de csak néhány forinttal van lemaradva tőle az Aegon, mindkét biztosítást nagyjából 21 ezer forintért köthetjük meg. Érdemes azonban kitérni a vidéki házak biztosítására, amelyben a Groupama kiemelkedően kedvező ajánlatot ad, igaz, az Aegon is egészen kedvező árú. Érdemes megemlíteni, hogy több biztosítónál is aránylag magasan szabták meg az ingóság biztosításának minimális szintjét, a Generalinál és az Unionnál is a kért szint felett ad fedezetet a biztosítás, amely valamivel magasabb díjjal is jár (ennek mértéke viszont nem ismert).

Na jó, de honnan tudjuk, hogy megfelelő a biztosításunk?

A lakás biztosítási összegének megállapításakor a biztosítók egy négyzetméter átlagot szoroznak fel a lakás négyzetméterben számolt méretével, így kapjuk meg a szolgáltató által javasolt biztosítási összeget. Az így számolt összegek az úgynevezett újjáépítési költségeket fedezik. Ez viszont nehézkesen értelmezhető például egy száz évnél is idősebb belvárosi lakásnál, ráadásul a biztosítók által kínált 225 ezer forintos négyzetméter áron szinte lehetetlen ma a főváros szívében lakást venni. A paneleknél is hasonló a helyzet, igaz, már kevésbé élesen érzékelhető, mindkét esetben érdemes lehet a biztosítási összeget a környékünkön található lakásárakhoz mérten megszabni.

Más a helyzet a házaknál, egy kis településen található ingatlan értéke ugyanis valószínűleg alacsonyabb, mint amennyiért újra meg lehetne építeni azt. Ezeknél tehát érdemes lehet elfogadni a biztosító által kalkulált összeget, amely nagy valószínűséggel a piaci érték felett alakul (persze ez alól kivétel lehet egy kifejezetten felkapott környék, vagy agglomerációs településen található ingatlan).

A biztosítás megkötésekor alapvető hiba szokott lenni, hogy nem az egész ingatlant biztosítják, rosszul adják meg az alapterületet, vagy az alacsonyabb díj érdekében eleve szándékosan alulbiztosítják az ingatlant. Ez utóbbinál egy esetleges kár esetén várhatóan a kifizetett összeg is alacsonyabb lesz.

Nemcsak a biztosítás megkötésekor válhat alulbiztosítottá az ingatlan. Ennek elkerülésére érdemes néhány dologra odafigyelni:

1. Hozzáépítésnél módosítani kell a biztosításon, ez a tetőtér beépítésre is vonatkozik.
2. Ha az értékkövetést elutasítjuk, akkor egy idő után szinte biztos, hogy alulbiztosított lesz az ingatlan.

Az ingóságnál is gyakran előfordul az alulbiztosítás, itt az alábbi hibák a jellemzőek:

1. Az adott tárgyaknál a jelenlegi értéket számolják, míg az ingóságok esetén azok beszerzési értékével kellene kalkulálni.
2. Új, nagy értékű tárgyak beszerzésekor nem módosítják a szerződést, így alulbiztosított lesz az ingóság.
3. Az értékkövetés visszautasítása itt is hasonló következménnyel jár, mint az ingatlannál.
4. Nem kötnek kiegészítő biztosítást egyedi tárgyakra, például értékes ékszerekre, műtárgyakra, festményekre.

Oké, de akkor hogyan spóroljunk a biztosításon?

Jól látható, hogy a nem valós adatok megadásával nem érdemes trükközni, amikor biztosítást kötünk. Vannak viszont olyan módszerek, amelyeket együtt kihasználva akár le is felezhetjük a fizetendő díjakat:

1. Ha a havi díjak fizetés helyett éves díjfizetést választunk.
2. A csekkek helyett átutalásra térünk át, de a legnagyobb kedvezmény a csoportos beszedés megadásáért jár.
3. Jelentősen olcsóbb lehet a biztosítás, ha önrészt vállalunk (pl: a károk 50 ezer forint feletti részét fizeti a biztosító). Ezzel nemcsak a díj lesz sokkal alacsonyabb, hanem nem kell majd minden apróságért a biztosítót keresnünk (pl: kisebb ablaktörés 10-20 ezer forintból megjavítható).
4. Míg korábban csak néhány szolgáltatónál volt elérhető, addig mostanra a legtöbb biztosítónál vállalhatunk hűségidőt, amiért cserébe olcsóbb lesz a biztosítás.
5. Van, ahol az online megkötött szerződések után is jár kedvezmény.
6. Az elektronikus számlakivonatot választóknak is csökkenhetnek a díjai.
7. Egyes szolgáltatóknál díjkedvezményt kapunk, ha más biztosítást is kötünk a lakásbiztosítás mellett.
8. Érdemes megnézni, hogy milyen kiegészítőket tartalmaz a nekünk ajánlott csomag, ha például nincs háziállatunk, akkor a kisállat kiegészítőre nem lesz szükségünk, enélkül olcsóbb lehet a díj.
9. Érdemes akkor megkötni a lakásbiztosítást, amikor a szolgáltatók akciót hirdetnek. Ezt akkor is megtehetjük, ha esetleg már van egy érvényes szerződésünk, ilyenkor ugyanis kérhetjük (hacsak az akció ezt nem zárja ki), hogy a biztosítási védelmünk egy későbbi időponttól éljen.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>