20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Átrendezi a biztosítási piacot a Széll Kálmán-adó
CLB: Sokan megúszhatják veszteség nélkül
Átrendezheti a biztosítási piacot a Széll Kálmán-tervben megszellőztetett biztosítási adó, rivalizálás és díjcsökkentés is várható. A legnagyobb mozgás a lakásbiztosítás terén lehet, mert itt van a legtöbb passzív, elavult szerződés, amit az adóemelés hatására érdemes majd olcsóbbra váltani. Elképzelhető, hogy ezek az ügyfelek az adó ellenére is spórolnak majd egy új szerződéssel – latolgat egy biztosítási alkusz, aki szerint a biztosítási piac csaknem minden szegmensén tömeges átszerződések kezdődhetnek.
Alig van olyan ember, akinek ne lenne valamilyen biztosítása, s ezért ne érintené a Széll Kálmán-terv 2.0-ás változatában tervezett adó bevezetése. Az újabb fizetnivaló egyértelműen arra ösztönözheti az embereket, hogy a lehető legolcsóbb, de még megbízható csomagra váltsanak. Vagyis, az adó bevezetésével megkezdődhet egy dinamikus átrendeződés a biztosítási piacon – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. kommunikációs igazgatója. Az alkusz szakemberei gyors felmérést végeztek a várható hatásokról, s arra jutottak, hogy a lakásbiztosítás a leggyengébb láncszem, legalábbis, itt van a legtöbb olyan szerződés, amelyhez évek, sőt évtizedek óta nem nyúltak az ügyfelek, ezért korszerűtlen és esetleg drága is. Nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, holott ezen a területen is ma már igen nagy az ár- és a szolgáltatási kínálat. Elképzelhető, hogy ezek a passzív ügyfelek most, a pluszteher hatására megmozdulnak, szétnéznek a piacon, s kiderül, hogy a jelenlegi díjuk töredékéért a mostaninál sokkal jobb, korszerűbb szolgáltatást kaphatnának. Ezen a gondolatmenet elindulva kiderülhet, hogy éppen az adó hatására várható kényszerkeresgélés és átszerződés eredményez nekik megtakarítást, s egy új szerződésben a pluszköltséggel együtt is a jelenleginél kevesebbet fognak majd fizetni.
A szakember szerint azonban az emberek minden más kategóriában is meg fogják keresni a lehető legolcsóbbat, hogy megspórolják az adót. Legalábbis annyiban, hogy ne kelljen a korábbinál többet fizetniük. A CLB-nél úgy vélik, veszélybe kerülhet esetleg néhány casco-szerződés, de a felbontást nem szabad elkapkodni, hiszen jobbnál jobb ajánlatok vannak kedvező áron a piacon, csak hozzáértőkkel meg kell kerestetni ezeket. Németh elképzelhetőnek tartja, hogy a szakmán belül is megindul egy nagy rivalizálási hullám, még az is lehet, hogy az adó lenyomja bizonyos biztosítási tételek díját.
A CLB számításai szerint felbojdul a biztosítási piac, a kötelező gépjárműfelelősség biztosítási kampányhoz hasonló mozgás kezdődhet minden kategóriában. A szakember szerint azonban nem érdemes kapkodni, ha itt az ideje, akkor szakértőkkel kell megkerestetni a lehető legjobb megoldást. Még az is elképzelhető – latolgat a 25 biztosítóval szerződött alkusz cég illetékese -, hogy az adó bevezetése miatt az alkuszoknak lesz a legtöbb feladatuk ezen a területen, hiszen tapasztalatok szerint egyre többen felismerték, mennyire kényelmes és gyors egy szakértő közreműködésével megtalálni a lehető legjobb és legolcsóbb megoldást.
Forrás: hirportal.clb.hu
Feltört, elázott nyaralók
Vihar előtti kapkodás a biztosításban
Hiányos, elavult a nyaralókra kötött biztosítások többsége, s ezekkel ilyenkor tavasszal szembesülnek tömegével a tulajdonosok. Ekkor derül ki ugyanis, hogy a régi, rossz szerződés miatt például a téli elfagyásokat sem fedezi a kártérítés. De az sem jó, ha túl friss a biztosítás, mert az aláírástól számított 30 napon belül bekövetkezett esetleges elemi kárra nem fizet a szolgáltató. Elkezdődött a tavaszi szélsőséges időjárás közeledtével szokásos kapkodás a biztosítás terén – állítja egy biztosítási alkusz.
Ötmillió forintos kárt okozott egy többemeletes ház egyik nyaralólakásában a télen szétfagyott vízcső. Az esettel a tulajdonos a napokban, az ingatlan tavaszi ellenőrzésekor szembesült: a lakásban térdig állt a víz, gyakorlatilag minden tönkrement. A többmilliós veszteségből a biztosító csak minimálisat téríthetett meg, a lakásra ugyanis nem, csak a többemeletes épületre volt biztosítás. Miután az elázott lakás kapcsán kiderült a hiba, a ház többi tulajdonosa fejvesztve kereste a biztosítókat, s megkötötték a saját szerződésüket is, ugyanis az épület több tucat ingatlantulajdonosa közül senkinek nem volt. Amennyiben szerencséjük van, addig nem történik hasonló eset az épület más lakásában, míg a szolgáltató által megszabott, átlagosan 30 napos moratórium tart. Ez idő alatt ugyanis a kockázatviselők többsége a legjobb biztosításra sem fizet – figyelmeztet Németh Péter, a huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője.
A szakember felhívja a figyelmet a nyaralók meglévő, ám elavult, hiányos biztosítására is, amellyel általában már csak az utolsó pillanatban, vagy annál is később, egy esetleges természeti csapás után szembesülnek a károsultak. Tapasztalatok szerint hamarosan számolni kell az idei árvízveszéllyel, valamint az ugyancsak a szezonhoz köthető villámcsapással járó szélsőséges viharokkal is, amelyek külön-külön is több millió forintos kárt tehetnek az ingatlanokban. De meglepetés érheti a nyaralótulajdonosokat a tavaszi szezonnyitáskor is, mert akkor derül ki, hogy esetleg elfagyott a vízvezeték, feltörték, kirabolták télen a nyaralót, vagy egyéb kárt tett a házakban a tél. Ilyenkor nagy veszteség éri azokat, akiknek nincs biztosításuk. Németh tipikus hibaként említi a tavaszi kapkodást a biztosítás terén, ami az árvíz és a viharok közeledtével érezhetően erősödik. A baj csak az – mondja a szakértő –, hogy késő akkor elszaladni a legközelebbi biztosítóhoz egy jó szerződésért, amikor már a falu határában van a víz, mert a szolgáltatók többsége – éppen az ilyen gyakorlat kivédése miatt – ebben az esetben is többhetes moratóriummal dolgozik. Vagyis: a ma megkötött szerződés csak a kockázatviselő által meghatározott idő múlva lép életbe. Németh úgy véli, ezek az utolsó „pillanatok” arra, hogy a kora tavaszi viharok, a villámcsapás és vízbetörések ellen még biztonsággal lehessen szerződni úgy, hogy abból még legyen kártérítési pénz, ha szükséges.
Forrás: hirportal.clb.hu
Átfogó kutatás: ilyen hatással volt a zord tél egészségünkre, és vagyonunkra!
Szibériai hideg az Adrián és Budapesten, hófúvások és iskolabezárások Bulgáriában, több száz ember életét követelő fagy. Idén Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa lakosainak is szembe kellett nézniük egy rövid, de annál zordabb téllel. A Generali PPF Holding (GPH) leányvállalatai, melyek 14 közép- és kelet-európai országban vannak jelen, és a biztosítási piac terén vezető szerepet vívtak ki maguknak, átfogó kutatást készítettek arról, hogy a rendkívüli időjárás milyen hatással volt az emberek tulajdonára és egészségére. Február első felében egy átlagos télhez viszonyítva a bejelentett biztosítási kárigények akár 40 százalékkal is emelkedtek. A GPH egyes leányvállalatai a kárrendezés során több millió eurót fizettek ki ügyfeleik részére.
„Az elmúlt években a biztosítási cégek több olyan természeti katasztrófával is találkoztak, amelyek nem csak a kárigényekre, de a biztosítási kötvények fizetési feltételeire is hatással voltak. A legtöbb ügyfelünknél váratlan és heves időjárási viszonyok okozta károkkal kell szembe néznünk, ezeket figyelembe véve változtatunk üzleti gyakorlatunkon is” – mondta Tomas Hrbek, a GPH Kárbejelentési központjának igazgatója.
Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a tél nem volt olyan kemény – leszámítva az erősebb fagyokat, – és főleg kisebb anyagi károkat okozott, vízvezetékek és vízórák rongálódtak meg, de fűtési problémákról és megfagyott dízelmotorokról is érkeztek bejelentések. Hazánkban a legkomolyabb kár Budapesten, a XIV. kerületben történt, ahol egy hűtőház rongálódott meg, amikor a szellőzőkön át bezúduló hó miatt leszakadt a mennyezet egy része. A balesetben a gépek és a raktáron lévő anyagok nagy része megrongálódott, illetve megsemmisült, összesen mintegy ötmillió forintos kárt okozva a vállalat számára. Emellett a tűzesetek számában vehető észre egy növekvő tendencia, ami főleg a spórolásból fakad, hiszen a régi, használaton kívüli gáz- és elektromos fűtőberendezések okozzák a legtöbb balesetet. Szerbiában például a Delta Generali biztosító társaság háromszor több bejelentést kapott hasonló káresetekről, miközben Szlovákiában az ezekből fakadó károk értéke elérte a 135.000 eurós összeget február első hetében.
A tél Romániában, Bulgáriában és Szerbiában volt a legdrámaibb – szinte teljesen megbénította az országot pár napra, - több kisebb város és község elektromos áram nélkül maradt, így több mint egy hétre be kellett zárni a hivatalokat és az iskolákat is. A fagy, az erős szél és a hóesés 6 méter magas hullámokat okozott a Fekete-tengeren (a helyi média „cunamiként” hivatkozott az esetre), és több halászfalut is teljesen elárasztott. Romániában pedig a Fekete-tenger vize egy 400 méteres partszakaszon befagyott. Szerbiában a Dunán úszó jégtáblák elsodorták az egyik legnagyobb kikötőt és tönkretettek több száz hajót is. Az ország gazdaságának mindez 500 millió eurós kárt okozott.
Néhány biztosítási adat 2012 teléről Közép-Kelet-Európában:
- Február első két hetében Bulgáriában a Generalihoz közel 60 százalékkal több kárbejelentés érkezett, mint 2012 januárjában összesen.
- Romániában a lakásbiztosítási kárigényekre 21.000 euróval kellett többet kifizetni február első két hetében, mint januárban.
- Magyarországon a kárbecslők számára a leginkább megterhelő nap 2012. február 10. volt, amikor 169 gépjárműre vonatkozó kárigény érkezett be a biztosító társaságokhoz.
- A Ceska pojistovana, a legnagyobb Cseh biztosítási cég körülbelül 2.000, az időjárási körülmények okozta anyagi káresetről kapott bejelentést február első két hetében. Az előző évhez képest ez 100 százalékos emelkedést jelent, amiért az erős fagy okolható, ugyanakkor az erős havazás miatti kárigények összege viszonylag csökkent.
- Néhány inkább mulatságos káresetet is produkált a zord időjárás: a balatoni páros Hummer-beszakadás Magyarországon, egy a nyelvével a közlekedési táblához fagyott fiatalember Csehországban, és a téli pásztorórát a jéghideg autóban eltöltő, majd oda beragadt és a rendőrség által kiszabadított szerelmespár pedig Romániában csalt mosolyt az elfoglalt kárrendezők arcára.
Forrás: biztositasszemle.hu
Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére
Kis boltok veszélyben
A rablótámadások célpontjai leggyakrabban kis üzletek, ám az eladókat a multikkal ellentétben senki nem készíti fel az ilyen esetekre – véli bűnmegelőzési felmérésre hivatkozva egy független biztosítási alkusz, amely a napokban a honlapján is megjelenteti a Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére című összeállítását. A CLB jellemzőnek tartja, hogy a „kicsiket” annyira felkészületlenül éri mindenfajta támadás, hogy biztosítással sem vértezik fel magukat, a viszonylag gyakori esetek ellenére is kevés a kártérítési igény.
Ne hősködj! Engedelmeskedj! Maradj higgadt! – egyebek mellett ilyen viselkedési tanácsokkal látja el hamarosan a facebookon és hírlevelében is a kisboltok üzemeltetőit a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. – jelentette be Németh Péter kommunikációs igazgató. Egy felmérés szerint legtöbbször az 1 – 2 személyes üzletek a rablótámadások potenciális célpontjai, miközben az ott dolgozókat érik a legfelkészületlenebbül az ilyen esetek. A mini abc-ék eladóit a vészjelző megnyomásán kívül, a multikkal ellentétben minimális biztonsági és viselkedési tanácsokkal sem látják el. A veszélyeztetett üzletek tulajdonosai egyáltalán nem számítanak rablásra, csak ez lehet a magyarázat arra, hogy a viszonylag gyakori esetek ellenére elenyésző a kártérítési igény – véli a szakember. Ez azt jelenti, hogy ilyen kockázatra csak igen kevés kereskedő köt biztosítást, pedig a szolgáltatók tárgyi veszteség ellentételezésére és személyi sérülésre szóló kártérítésre is jó konstrukciókat kínálnak.
A CLB állítását, miszerint a kereskedelemben a kis üzletek a leginkább veszélyeztetettek, egy bűnmegelőzés céljából készült felmérés is megerősíti. E szerint ebben a kategóriában a leggyakrabban – a vizsgált esetek 81 százalékában – a fővárosi, forgalmas helyen lévőket próbálják kirabolni, bár a vidékiek sincsenek teljes biztonságban. A bűncselekmény túlnyomó többségét, több mint 80 százalékát 12 és 24 óra között, jellemzően a kora esti órákban követik el. A rablók ugyanis feltételezik, hogy ebben az időszakban már a kasszában van a napi bevétel nagy része. A támadások során jellemzően – a vizsgált esetek több mint a felénél – fegyverrel, vagy annak látszó tárggyal fenyegették meg, vagy bántalmazták az eladókat.
A tendencia ellenére az árusok felkészítésére senki nem fordít kellő gondot – véli Turóczi Bálint, nyugalmazott rendőrezredes, rendőrségi tanácsadó. Pedig vannak olyan viselkedési alapszabályok, amelyek betartásával jó esély van ép bőrrel megúszni azokat a támadásokat, amelyeknek eredetileg„csak” a készpénz megkaparintás a célja. Turóczi szerint a kis boltokban dolgozóknak ajánlott figyelni a környezetüket, s minden gyanús jelre – például ólálkodó, cél nélkül az üzletben lődörgő, álarccá alakítható sísapkát viselő személyre, viselkedésre, rendkívüli jelenségre – reagálni, biztonsági szolgálatot, polgárőrt hívni vagy rendőri segítséget kérni. Különösen ébernek kell lenni a kisebb forgalmi időszakban, nyitáskor, záráskor és ebédidőben, az eladó ilyenkor ne maradjon egyedül az üzletben.
A CLB a rendőrségi szakértő segítségével tíz pontba foglalta azokat az alap viselkedési szabályokat, amelyekkel meg lehet úszni egy rablótámadást, ha annak csak a készpénz megszerzése a célja.
Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére
- Ne kapkodj!
- Figyeld a rabló utasításait és engedelmeskedj!
- Vonakodás nélkül add át a pénzt!
- Ne tegyél hirtelen mozdulatot!
- Ne hősködj!
- Beszélj higgadtan, barátságosan!
- Mondd el, hogy kamera van az üzletben, ami mindent rögzít!
- Figyelj minden apróságra, ami később segíthet a nyomozásban!
- Ne próbáld a rablót leszerelni vagy a menekülését megakadályozni!
- A rablás után azonnal hívd a rendőrséget, s amíg kiérnek, írd le az eseményt, mert később elfelejthetsz olyan apró, de fontos részleteket, amelyek segíthetik a felderítést!
Forrás: hirportal.clb.hu
A biztosítók is Szibériára készülnek
Életmentő takaró és keksz
Megerősített ügyelettel készülnek a biztosítók is a szokatlanul nagy hidegre, szükséghelyzetben, tömeges igény esetén egyes szolgáltatók rendkívüli ügyintézést is vállalnak. Tapasztalatok szerint ugyanis havazáskor nemcsak a baleseti ügyeleteken, hanem a biztosítási kirendeltségekben is ugrásszerűen megnő a forgalom, naponta több ezren jelzik kárigényüket. Az ilyenkor szokásos leggyakoribb esetek mellett most érdemes a vízvezetékek és a kültéri berendezések szétfagyására is gondolni, s megelőzni a bajt – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz cég. Adott esetben akár életmentő is lehet az elakadt kocsikban a meleg takaró, tartalék üzemanyag, tartós enni- és innivaló. Ezeket már most be kell készíteni a csomagtartóba.
Ne parkoljon fa alatt, havas szűk utcában vagy hóborította zsúfolt parkolóban, mert a csúszkáló autók, vagy a vastag hó és jég súlyától letörő ágak komoly kárt tehetnek a kocsikban. Legyen meleg takaró, tartalék üzemanyag, plusz téli ruha, tartós enni- és innivaló is a csomagtartóban, mert a szibériai hidegben, havas időjárásban kellemetlen meglepetés érheti az autósokat. Előfordulhat, hogy még egy rövidre tervezett utazás is hosszúra sikeredik, mert átmenetileg elakadnak a járművek, ezért nem árt már most, még a nagy havazás előtti órákban meggyőződni az autó megfelelő műszaki állapotáról, legalább arról, hogy az akkumulátor megbízhatóan működik-e – hívja fel a figyelmet a rendkívüli időjárási helyzettel kapcsolatos egyszerű, de adott esetben életmentő tennivalókra Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója szerint az emberek általában felesleges elővigyázatosságnak tartják ezeket az óvintézkedéseket, ám szorult helyzetben biztonságot jelenthet, szélsőséges esetben életet menthetnek ezek a praktikus intézkedések, amelyeket még a nagy havazás előtti utolsó pillanatokban is meg lehet tenni.
Nem lehet azonban minden káresetet kivédeni, a jeges lerakódás alatt roskadozó fák rádőlhetnek a kocsikra, a tetőkről lezúduló hó a járókelőkre, vagy a parkoló autókra eshetnek, a szűk utcákban csúszkáló járművek koccannak és különféle károkat okoznak, amelyeket csak a megfelelő gépjármű-, baleset-, felelősség- és vagyonbiztosítással lehet enyhíteni,
Németh azonban az általánosságok mellett felhívja a figyelmet a közművezetékekre is, amelyek közül ebben a rendkívüli hidegben elsősorban a vízhálózat ingatlanon belüli szakaszát fenyegeti elfagyás. Legalábbis ennek a javítási költsége terheli az ingatlantulajdonost, legalábbis azokat, akiknek nincs biztosításuk. A szakértő szerint általános tapasztalat, hogy sok nyaralótulajdonos egyáltalán nem téliesíti a házat, vagy ha mégis, akkor sem elég alaposan, s az ilyen szélsőséges hidegben szétfagynak a vezetékek, sőt a kerti díszek, berendezések is. Ezeket most még ki lehet védeni – víztelenítés, fagyásgátló, takaró fóliák –, de ha mégsem, akkor legalább a helyreállítási költségeket csökkenteni lehet egy megfelelő, párezer forintos biztosításból. Ezt még most sem késő megkötni.
Minden télen visszatérő kérdés: kinek a kötelessége a társasházak tetejéről lezúduló hó, vagy a jégcsapok okozta károk megtérítése. A felelősség minden esetben a kár okozójáé – adott esetben egy soklakásos társasházi közösség egyetemleges terhe -, ám a kárigényt a károsult biztosítójánál kell jelezni, a kártérítést is onnan kapja az ügyfél. A fizető biztosító azonban kivizsgálja az esetet, s a vétkes kockázatviselőjén be fogja hajtani a kifizetett összeget. Ez esetben a biztosítók egymás között rendezik a pénzügyeket a vétkes ügyfél számlájára. jó tudni azonban, hogy ha a kár okozójának nincs felelősségbiztosítása, akkor utólag rajta fogja behajtani a kifizetett kártérítést a biztosító. Németh szerint ezért a legkisebb költségvetésből gazdálkodó társasháznak is elemi érdeke, hogy legyen felelősségbiztosítása, mert egy rosszul feltakarított járdán, vagy a tetőről lecsúszó hótömb miatt történt baleset is többe kerülhet a közösségnek, mint egy egész éves biztosítás.
Németh Péter úgy tudja, a rendkívüli időjárásra a biztosítók is felkészültek, s ha szükséges megerősített létszámmal, akár ügyeletben is várják a bejelentéseket. Az elkövetkező napokban a CLB-nél online ügyeletet tartanak és hétköznap soron kívül fogadják a társasházi közös képviselőket, hogy együtt átnézzék a ház biztosítását, s ha kell, az utolsó pillanatokban is korszerűsítsék az elavult, drága szerződéseket.
Forrás: hirportal.clb.hu
Sebestyén Balázsék 12 milliót gyűjtöttek egy gyermekklinikának
Új év, újabb nagyszabású jótékonykodások: Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani 2012-ben sem áll meg. A Class FM ébresztő show-jának műsorvezetői még novemberben indítottak el hirtelen ötlettől vezérelve egy gyűjtést, amelynek lényege az volt, hogy a rádióhallgatók biztosításainak átkötéséből származó összeg felét egy alkuszcég a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának ajánlja fel. A közös akcióban végül 12 millió forint gyűlt össze.
Mesebeli jótündérként 12 millió forintot gyűjtöttek össze Sebestyén Balázsék. A rendkívül sikeres akció még múlt év novemberében indult, amikor a rádiósok a biztosítóváltásról beszéltek. Akkor tették fel a kérdést a fiúk: vajon létezik-e olyan biztosító, amely a befolyt összeget jótékony célra fordítaná? És innentől kezdve valóban mesébe illő, ami történt: jelentkezett egy alkuszcég, amellyel közös gyűjtésbe kezdett a rádió. A Class FM honlapján bárki megválthatta vagy átköttethette kötelezőjét, a biztosító pedig ezekből az átkötésekből származó összeg felét a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának ajánlotta fel. Ehhez adódtak hozzá további nagyobb cégek felajánlásai. A Morning Show műsorvezetői remélték, hogy összegyűlik annyi pénz, amelyből meg tudják venni a kórház számára szükséges életmentő műszereket.
„Annál szomorúbb nincs, mint amikor egy csecsemő betegszik meg. A felnőttek jobban viselik a fájdalmat, igyekeznek feldolgozni a betegséget, de egy kisgyerek ezt nehezebben éli meg. Szülőként óhatatlanul is eszedbe jut, hogy milyen rossz szenvedni látni a gyermeked, ha például egy védőoltást kap. Ezért is jó, hogy egy olyan készülék megvásárlásához tudtunk hozzájárulni, amely mindenféle tűszúrás és fájdalom nélkül méri a vér oxigén szintjét.” – árulta el Rákóczi Feri. „A vártnál több pénz érkezett, hihetetlenül sikeres akciót zártunk, de üzenem a multiknak, hogy lesz még alkalom, amikor adakozhatnak!” – tette hozzá a rádiós.
A Tündérfátyol Alapítvány a befolyt összegből már vásárolt is egy 8 millió Ft értékű készüléket, amellyel a kisbabák véroxigén szintjét tudják mérni a test bármely részén, ezáltal megkönnyítve az orvosok munkáját, akik az adatokból jobban fel tudják mérni a kis betegek állapotát. Az Alapítvány a fennmaradó összegből egy 4 millió forintos különleges hűtőberendezést szeretne vásárolni, amely nélkülözhetetlen az oxigénhiányos csecsemők kezelésében.
„Az agy oxigén ellátását folyamatosan mérni képes spketroszkópiás műszer és a Magyarországon elsőként alkalmazásra kerülő terápiás hűtőberendezés az újszülöttek oxigénhiányos agykárosodása ellen folytatott küzdelem fegyvertárát gyarapítják majd. Nagyon hálásak vagyunk a betegek nevében is mindazoknak, akik áldozatot hoztak, hogy beszerezhessük a gyógyulás esélyét növelő berendezéseket.” - fejezte ki háláját Dr. Szabó Miklós a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője.
Forrás: Napi ász online.hu
Fizetne a biztosító, ha lezuhan egy műhold
A legegyszerűbb lakásbiztosítások is fedezetet nyújtanak arra, hogy a repülő eszközök – például egy űrszonda – lezuhanása miatt keletkező károkat megtérítik. A szakértő szerint ennek olyan kicsi a valószínűsége, hogy a biztosítók vállalják a kockázatot. A feltételeket persze bármikor újragondolhatják.
Ha Magyarországon zuhant volna le vasárnap a Phobos-Grunt űrszonda – amely felett röviddel a felbocsátása után elveszítette az irányítást az orosz űrügynökség –, a biztosítók az emiatt bekövetkező károkért helytálltak volna – tudtuk meg Németh Pétertől, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetőjétől.
A szakértő hangsúlyozta: miután a repülő eszközök meghibásodása, összeütközése, lezuhanása csak igen ritkán okoz károkat, erre a legegyszerűbb ingatlan- és lakásbiztosítások is fedezetet nyújtanak. Ez egy extrém káresemény, de éppen ezért terjed ki rá szinte minden szerződés. Akinek tehát az ingó javaiban vagy ingatlanaiban egy műhold lezuhanása miatt keletkeznének károk, joggal számíthatna azok megtérítésére.
Ugyanez igaz a teljes körű casco-biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosokra vonatkozóan is – mondta Németh Péter. Arra persze figyelni kell – tette hozzá –, hogy a szerződésben nem szerepel-e valamilyen korlátozás. Van ugyanis olyan biztosítási módozat, amely például csak a lopáskárra terjed ki.
Az élet- és balesetbiztosítások ugyancsak tartalmazzák a biztosítók kockázatvállalását a repülő eszközök okozta sérülés vagy halál esetére – közölte a szakértő. Jó tudni azt is – hívta fel a figyelmet egy további szempontra –, hogy miközben egy-egy vagyontárgyra csupán egyetlen érvényes biztosítás köthető, balesetbiztosítást viszont mindenki annyit köthet, amennyi pénze van, s ha sérülés éri, a biztosítóknak mindegyik szerződés után fizetniük kell.
Ha azonban valakinek nincs biztosítása, nemigen számíthatna rá, hogy a házára eső műhold okozta károkat bárki megtérítené. Ebben az esetben Németh Péter szerint az érintettnek csak egyetlen esélye lenne: közvetlenül perelni a károkozót, akinek a római jog egyik fontos alapelve szerint fizetnie is kellene.
Ezzel kapcsolatban felvetődik, vajon rendelkezik-e felelősségbiztosítással egy olyan veszélyes üzem, mint a Roszkoszmosz vagy a NASA. A szakértő konkrét információk híján úgy véli, valószínűleg nem. Egy baleset ugyanis – ha például egy űreszköz valamelyik nagyvárosra zuhan – szinte felmérhetetlen károkat okozhat.
Egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége persze rendkívül csekély, ám ha mégis megtörténik, nincs az a biztosító, amely képes lenne ezért jótállni. Németh Péter úgy gondolja, baleset esetén valószínűleg az űrhivatalok mögött álló kormányoknak kellene fedezniük egy esetleges balesettel kapcsolatos költségeket.
Az elszabadult orosz űrszonda esete arra is felhívja a figyelmet, hogy a világűrből lezuhanó tárgyak valós kockázatot jelentenek. A szakértő nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, de nem vitatta: ha valamilyen káresemény bekövetkezésének valószínűsége nő, a biztosítók változtatják a szerződési feltételeket.
Erre Magyarországon például a viharkárok kockázatának növekedése kapcsán volt már példa, és bevezették az oldalról eső jég fogalmát. De változtak a szélvihar meghatározásával kapcsolatos szerződési feltételek is, és van olyan biztosító, amely kikötötte, hogy a földrengés okozta károkra kiegészítő biztosítást kell kötni.
Németh Péter azonban nem számít rá, hogy a repülő eszközök okozta károk esetében is ez történne. Maga inkább úgy gondolja, hogy a biztosítók marketingmegfontolásokból megerősítik: ha lezuhanna egy műhold, kifizetnék az emiatt keletkezett károkat.
Forrás: nol.hu
A világ legnagyobb biztosítói – itt a lista
Az A.M. Best január másodikán megjelent publikációjában mutatta be a világ legnagyobb globális biztosítótársaságainak listáját.
A biztosítási díjbevételek alapján, az A.M. Best által összeállított toplistán ismét a francia AXA biztosító végzett.
A lista – melyet a nettó díjbevételek mellett, az eszközérték alapján is összeállított az A.M. Best - az életbiztosítók dominanciáját tükrözi, miután egyetlen vagyonbiztosító sem került be a top 10-es listába. Az első nem-életbiztosító a díjbevételek alapján összeállított listán a 12. helyen végzett State Farm.
Az AXA 2010-es 107,9 milliárd dolláros nettó díjbevétele – amely 0,2%-kal magasabb a 2009. évinél – az első helyezést hozta a francia cégcsoport számára, míg az Assicurazioni Generali, a Generali csoport anyavállalata a második helyen végzett. Az olasz csoport nettó díjbevétele ezidő alatt 2,87%-kal, 87,17 milliárd dollárra hízott.
Mindkét társaság ugyanezen a helyen végzett a tavalyi rangsorban is. A harmadik helyen végzett a UnitedHealth Group, amely 85,4 milliárd dolláros díjbevételt ért el.
Egy másik amerikai székhelyű biztosítónak ugyanakkor sikerült igen nagyot ugrania a rangsorban a tavalyihoz képest: a Berkshire Hathaway idén felzárkózott a 25-ös toplistába. A Warren Buffett általa vezetett csoport tavalyi 30,9 milliárd dolláros nettó díjbevétele a 24. helyre hozta fel a társaságot.
A nembanki eszközök értéke alapján felállított rangsort a Japan Post Insurance életbiztosító vezette, amely 2010 év végén 1090 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezett. Az AXA eszközeinek értéke 920,476 milliárd dollárt tettek ki, míg az Allianzé 807,486 milliárdot.
A MetLife-nak a top 5-be sikerült bejutnia, miután az American Life Insurance felvásárlásával 16,2 milliárd dollárral nőtt a csoport eszközértéke, miközben az AIG a harmadikról idén az ötödik helyre csúszott vissza.
Forrás: Biztosítási Szemle
Felforgatják a biztosítási díjakat
Pontos iránymutatást tett közzé tegnap az Európai Bizottság az Európai Bíróság márciusi döntésére vonatkozóan, mely megtiltotta a nemi diszkriminációt a biztosítási termékek árazásában - tudósított a Dow Jones. A biztosítókat eligazító dokumentum lényege, hogy a 2012. december 21-ét követően megkötött biztosításokra lesz érvényes a szabály. A férfiak és nők biztosítási díjai emiatt legkésőbb egy év múlva nagy mértékben változhatnak
Az Európai Bizottság dokumentuma segíteni kívánja a biztosítókat abban, miként is értelmezzék a bíróság márciusban meghozott döntését a nemi diszkrimináció tilalmára vonatkozóan. Mint ismeretes, az életbiztosításoktól a gépjárműbiztosításokig a biztosítók az ügyfél kockázatait meghatározó tényezőként vették figyelembe a biztosított nemét a díjak meghatározása során. E gyakorlat megszüntetésére azonban a bíróság már csak 2012. december 21-éig adott haladékot a társaságoknak.
Csütörtökön közzétett iránymutatásában a testület meghatározta, melyek azok az új szerződések, melyekre vonatkoznia kell a bírósági döntésnek. Minden olyan szerződésre érvényes lesz, amelyet a határidőt követően kötnek a biztosítási ajánlat megtételének időpontjától függetlenül. Azokra a biztosításokra is alkalmazni kell majd, amelyeket úgy hosszabbítanak meg, hogy lejáratuk 2012. december 21-énél későbbre esik.
Nem vonatkoznak azonban a szabályok az olyan szerződésekre, melyek nem a két fél megegyezése nyomán, hanem automatikusan kerülnek meghosszabbításra, és abban az esetben sem kell ezeket alkalmazni, amikor a meglévő szerződések egyedi elemeit módosítja a biztosító. Ha például úgy változtat díjat, hogy ahhoz nem szükséges az ügyfél hozzájárulása, még 2012 után sem kell a meglévő biztosításra a "diszkriminációmentes" árazást alkalmazni. Ugyanígy a biztosító személyében bekövetkező változás sem indokolja ezt.
Egyes területeken továbbra is figyelembe vehetik a biztosítók az ügyfél nemét. Ilyen a belső kockázatértékelés, vagy a viszontbiztosítások árazása. Lehet külön férfiak és nők számára hirdetéseket megjelentetni, és az egyéb kockázati tényezők felmérése, például az egészségi állapot vagy a családtörténet során figyelembe lehet venni a biztosított nemét is. Lesz mód arra is, hogy olyan biztosítási termékeket kínáljanak, amelyek csak az egyik nemre érvényesek (pl. prosztatarák elleni biztosítás).
Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, a CEA üdvözölte az iránymutatást, ugyanakkor ismét megfogalmazta, hogy a rövid átállási idő miatt így is komoly költségeket jelent a szektornak a 2012 végén életbe lépő új szabályozás.
És hogy mit hoz a szabály az ügyfelek számára? Egymástól eltérően változhat a férfiak és a nők biztosítási díja attól függően, melyik nemnek nagyobbak az adott biztosítási típushoz köthető kockázatai. A kockázati életbiztosítások esetében a középkorú férfiak biztosítási díja például jellemzően magasabb, mint a középkorú nőké (a magasabb halálozási valószínűség miatt), így a szabályozással csökkenhet a biztosítási díjuk (amennyiben az átállás miatti megemelkedett költségeket nem hárítják át rájuk is a biztosítók). A nők viszont például a nyugdíjcélú járadékbiztosítások esetében járhatnak jobban, hisz biztosítási díjuk jelenleg jellemzően azért magasabb, mert tovább élnek, így a biztosító várható kifizetése is magasabb. Összességében tehát biztosítási típustól függően a nők és a férfiak egyaránt járhatnak jobban vagy rosszabbul 2012 után.
Forrás: Portfolio.hu
Kárrendezés: a gyorsaság nagyon fontos
A stabil megbízható háttér és az alacsony, járulékos költségektől mentes díjak mellett a gyors ügyintézést tartják a legfontosabb szempontnak a megkérdezett hazai biztosítási ügyfelek.
A Genertel direktbiztosító megbízásából végzett friss kutatás alapján a kárrendezési folyamattal elégedetlenek közül legtöbben (64 százalék) az eljárás hosszát és bonyolultságát kifogásolták. Nem véletlen, hogy a piacon egyes biztosítók kárrendezési garanciát vezetnek be.
Az ügyféligények részletes megismerésére koncentráló felmérés során megkérdezett 1000 főnek 12 különböző biztosítói jellemzőt kellett fontossági sorrendbe raknia.
A fentiek olyan elvárásokat is maguk mögé szorítottak, mint például a komplex szolgáltatások elérhetősége, a nemzetközi biztosítói háttér vagy a személyes ügyfélmenedzser megléte.
Azok a válaszadók, akiknek 61 százaléka rendelkezett már kárügyintézési tapasztalattal, átlagosan 15 napot jelöltek meg elvárható kárrendezési határidőnek.
A kárrendezés során az ügyfél sokszor kiszolgáltatott helyzetben van, ami nagyfokú odafigyelést kíván a biztosítóktól. Különösen a lakások (viharkárok, árvizek) esetében gyors a helyreállítási igény, a lakhatás mielőbbi biztosítása miatt.
Forrás:Privátbankár

